Frontális támadás

Szóltam a többieknek, hogy lódobogást hallok, majd nyomokat kerestem a talajon, hátha találok valamit. Pocak elindult az út felé, hogy majd a kanyarban fogadja az új jövevényt. Nem telt el sok idő, és egy díszesen felöltözött alak lépett a szorosba. Megnyerő külseje, és lehengerlő modora egyedül Luna-nak tetszett meg, a többiek hamar ráakasztották a Piperkőc nevet. Én csak akkor vettem észre, hogy közeledik, mikor megéreztem átható szagát, amit a civilizációban parfümnek neveznek, de nekem rettentően csavarta az orromat. Mikor kérdezgettük mi járatban van, nem volt valami szókimondó, de kiszedtük belőle, hogy valami közeli királyság megbízottja és a környéket deríti fel. Felajánlotta segítségét, és együtt megindultunk a barlangba. Fényt varázsoltam a botom végére, hogy megvilágítsam utunkat, de ekkorra a piperkőc már eltűnt az árnyak között. Nem nagyon zavartattuk magunkat és tovább haladtunk. Rövid séta után egy lépcsőhöz értünk, ami után a barlang elkanyarodott, és a kanyarban két ork őrszemet szúrt ki Luna, aki jobban lát a sötétben mint mi. Az orkok mikor észrevettek minket, egyből felhúzták a nyúlcipőt és hangos ordibálás kíséretében eltűntek a kanyarban. Chow és Luna utánuk rohant, és a saroknál Luna meg is tudott ereszteni egy lövést. Utána viszont menekülésre kényszerültek, mert a kanyar egy lőrésekkel teletűzdelt csarnokba nyílt, ahonnan a védők tűz alá vették őket. Elláttam Luna sérüléseit, majd előkerült Alexander, és egy tervvel állt elő. Lunának egy nyílvesszőt kellett volna kilőnie a lőrések felé, amire Alexander egy varázslatot mondd, ami sötétségbe borítja a lőréseket. A terv jónak tűnt, de sajnos Luna elhibázta a kritikus lövést, így a sötétség gömb a padlón landolt a lőrések alatt jó 60 lábbal. Ezután felpörögtek az események, mert Chow berohant a sötétség gömbbe, utána Luna, Alexander, majd Pocak. Pár pillanattal később Zuum is követte őket, majd a sötétség leple alatt lassan a csarnok túloldalán lévő ajtó felé araszoltak. Én megidéztem egy sast, hogy zavarjam az íjászokat, Grindaul pedig hirtelen szárnyakat növesztett és így támadt a lőrésekben megbúvó orkokra. A sast hamar levágták, Grindaul meg nem fért be a lőrésen, így hamar találatot kapott és visszajött hozzám. Ekkor úgy döntöttem, hogy idézek egy levegő elementált, és forgószelének fedezékében átmegyek a kobolddal az ajtóhoz. A többiek ámulva nézték, ahogy a forgószél fedezékében lassan átgyalogolok a nyílzáporon. Szerencsére az ajtó előtti emelvényre nem tudtak lőni az orkok, így volt egy kis időnk valami tervet kitalálni. Az ajtót egy retesszel zárták el belülről, és orkok hangját is hallottuk. A terv abban merült ki, hogy Zuum nyálka varázslatot mondd az ajtó előtti lépcsőre, aztán Pocak és Chow betörik az ajtót és lehenteljük a kirontó orkokat. Minden rendben ment, azt leszámítva, hogy mikor berúgták az ajtót, egy teremtett lélek sem jött ki.

Alexander ment előre felderíteni a csarnokot, utána lassan mindannyian az ajtóhoz gyűltünk. A csarnokot egy hatalmas szakadék szelte ketté, amin csak egy rozoga kötélhídon lehetett átkelni. Parittyámmal átlőttem egy világító kavicsot, és kiderült, hogy a túloldalt két ork íjász áll lesben. Chow hihetetlen kecsességgel átviharzott a kötélhídon és kezelésbe vette a két íjász, míg Luna és Alexander fedezte a szerzetest. Már teljesen nyerő szituációban voltunk, mikor a csarnok két oldalán feltárult egy-egy titkos ajtó, ami mögül két ork és két bagolymedve rontott a lövöldöző Alexanderre, és Luna-ra. A nyerő pozícióból egy szempillantás alatt harc lett a túlélésért. Alexander csak a szerencsének köszönhette, hogy élve ki tudott keveredni a bagolymedve és az ork gyűrűjéből. Luna is visszavonult, így Pocakra rontott a két bagolymedve és az orkok. Zuum sikeresen nyálkavarázzsal lefegyverezte az egyik orkot, de a harcos túlélési esélyei így is drasztikusan lecsökkentek. Sikeresen Pocak segítségére idéztem egy Hippogriff-et, aki lekötötte, és meg is sebezte az egyik bagolymedvét. A csata végül a mi győzelmünkkel zárult, de azt hozzá kell tenni, hogy Pocak életére a földanya vigyázott, mert egyetlen találatot sem kapott a szörnyektől. Chow is rövidtávon lerendezte a két íjászt, és még arra is maradt ideje, hogy a csarnok túloldalán nyíló ajtót eltorlaszolja az orkok tetemével, mert az ajtó felől léptek zaja hallatszott. Grindaul a csata folyamán kis sárkány szárnyaival repkedve többször tűzbe borította az ellenséget, meglepő hatékonysággal. Gyorsan ki kell találnunk mit teszünk, mert az ajtót már döngeti az ellenség, és bár viszonylag ép bőrrel megúsztuk a frontális támadást, de varázshatalmam nagy részét elhasználtam, és Zuum is kifáradt. Pocak és Alexander szerencséje pedig múlandó.


2 hozzászólás to “Frontális támadás”

  • Zuum Says:

    Zuum még nincs is kifáradva. Csak most kezd belejönni! És egyébként is nehezményezte, hogy a mage armor és magic missile nevű hatalmas varázslatairól említés sem történt :-).

    Pocakra tényleg az istenek vigyáztak, utánanéztem a bagolymedvéknek, ha egyszer is sikeresen megütött volna bármelyik, unána jöhetett volna az improved grab…

  • admin Says:

    Sajna nem volt annyi időm, hogy a csatát is részletesen leírjam. De aki ott volt, az biztos emlékszik rá :-).

Leave a Reply